Mérnök állások

A mérnökök munkavégzésük során ki vannak téve a különböző munkahelyi baleseteknek, kiváltképp, ha valamilyen építkezésen vagy kőolaj- és földgáz kitermelő helyen dolgoznak. A számítógépen sokat dolgozó szakemberek szeme, háta, nyaka és törzse gyakran megbetegedhet a helytelen testtartás miatt. Pozitívum ugyanakkor, hogy a mérnökök kezdő fizetése magasabbak, mint a más területen dolgozó szintén kezdő szakembereké, jövőbeli kilátásaik is kedvezőbbek, mivel a szakmán belül számos karrierlehetőség közül válogathatnak.

A 10 legjobb mérnöki állás!

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a kereslet a mérnöki diplomával rendelkezők iránt. Jelen pillanatban a mérnöki állás a legjobban fizetett szakmák egyike. Napjainkban a matematika, a technika vagy a természettudományok terén képzett szakemberek előtt fényes karrier állhat.

A mérnöki álláshoz kapcsolódó feladatkörök

A mérnökök feladata, hogy a fizika és a matematika alapelveit, törvényeit alkalmazva gazdaságos megoldásokat dolgozzanak ki a műszaki problémák megoldására. Attól függően, hogy mire specializálódtak dolgozhatnak a tervezés, fejlesztés, tesztelés, gyártás vagy karbantartás területén. Egyesek felügyelik a termelést a gyárakban, megállapítják az alkatrészek meghibásodásának okait, ellenőrzik a termékek minőségét, felbecsülik a gyártás időtartamát és költségeit. Más mérnökök épületeket terveznek és kiviteleznek, illetve kutatásban vesznek részt.

Szinte minden kezdő mérnöki pozíció betöltéséhez szükséges legalább főiskolai diploma. A matematikus főiskolai diplomáival rendelkezők is jó eséllyel pályázhatnak bizonyos esetekben mérnöki pozíciókra. Azok a mérnökök, akik nagyobb eséllyel szeretnének indulni a munkaerőpiacon és értékesebb szakembernek kívánják feltüntetni magukat, érdemes az egyetemi tanulmányaik befejeztével tovább mélyíteni szakmai tudásukat, folyamatosan képezni önmagukat, hogy lépést tarthassanak a műszaki fejlődéssel, trendekkel.

Munkaerőpiaci lehetőségek

Összességében a mérnök szakemberek pozitív kilátásokra számíthatnak a jövőbeli munkaerőpiaci lehetőségeket tekintve, mivel az elkövetkezendő években a nyitott mérnöki állások száma nagyjából megegyezik majd a mérnöki diplomával rendelkezők számával. Az álláslehetőségek száma viszont az egyes mérnöki területeknek és azok népszerűségének megfelelően változó lesz. Előreláthatólag az alábbi mérnöki pozíciók iránt 2014-ig folyamatosan nőni fog a kereslet:

• Agrármérnök: A mérnöki technológia és a biológiai tudományok egyidejű alkalmazása révén fejleszti a mezőgazdasági gépek és berendezések működését, azok hatékonyságát.

• Orvosbiológiai mérnök: a biológia, az orvostudomány és a mérnöki tudomány ötvözésével hozzájárul az orvosi vizsgálatokhoz szükséges műszaki berendezések fejlesztéséhez.

• Vegyészmérnök: megtervezi egy adott vegyi anyag ipari módszerekkel való előállítását, teszteli a gyártási technológiákat. Adott esetben nemcsak vegyipari, hanem energia-, élelmiszer-, textil-, elektronikai és papíripari termékek gyártását is felügyeli.

• Építészmérnök: megtervezi és kivitelezi az utak, épületek, repülőterek, alagutak, gátak, hidak, vízellátó- és szennyvíztisztító rendszerek építését.

• Villamosmérnök: megtervezi, kifejleszti és teszteli azon elektromos berendezések gyártását, amelyek nélkül a közvilágítási-, az elektromos hálózati-, a navigációs- és villamosenergia-átviteli rendszerek nem működnek.

• Elektronikai mérnök: gyakran műsorszóró- és kommunikációs rendszerek szakértőjének is nevezik. Ellentétben a villamosmérnökkel, az elektronikai mérnök nem foglalkozik áramfejlesztő berendezések gyártásával.
• Környezetvédelmi mérnök: a biológiai és kémiai törvényszerűségek alapján olyan megoldásokat dolgoz ki, mellyel csökkenthető a víz- és környezetszennyezés mértéke. Elsődleges feladatai között szerepel a hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítható anyagok feldolgozása és a közegészségügyi teendők hatékonyságának növelése.
• Egészségügyi- és munkavédelmi mérnök: feladatai közé tartozik a dolgozók munkahelyi egészségének biztosítása, valamint olyan eljárások kidolgozása, amelyek segítenek megelőzni a munkahelyi balesetek kialakulását.
• Ipari mérnök: A termelési folyamatok tervezésében és fejlesztésében vesz részt. Felméri az alkalmazottak munkavégzésének hatékonyságát és a gépek kapacitását a termékek gyártási idejének lecsökkentése, illetve a szolgáltatások minőségének javítása céljából.

• Gépészmérnök: megtervezi, kifejleszti és felügyeli az olyan mechanikai berendezéseket, mint az elektromos generátor, belső égésű motorok, gőz- és gázturbina.